Online is kutathatóvá válnak a magyar állambiztonsági iratok az 1956-os forradalom évfordulójára

Az Országgyűlés által elfogadott törvény alapján az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójához kapcsolódva minden korábbinál nagyobb állambiztonsági iratanyag válik interneten kutathatóvá. A közzététel első ütemében, október végén huszonötezer úgynevezett hatos karton és az 1970-es években létrehozott, mágnesszalagokon tárolt H-adattár ötvennyolcezer bejegyzése kerül fel az internetre. A feldolgozott beszervezési B-dossziékat a következő év februárjában publikálják.

A hatos kartonokon az állambiztonsággal együttműködő személyek azonosító adatai, fedőnevei és beszervezési időpontjai szerepelnek. A H-adattár ugyanakkor nem hitelesített nyilvántartás volt, hanem olyan operatív segédlet, amellyel a titkosszolgálati ágak a párhuzamos beszervezéseket igyekeztek elkerülni. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója szerint az anyag korrigálhatja azt az értelmiségközpontú képet, amely a hálózati személyekről kialakult. A határsávban például buszsofőröket, erdészeket, kocsmárosokat és vasutasokat is nagy számban szerveztek be, az 1960-as évektől erősödő nyugati turizmus pedig felértékelte a közlekedésben és vendéglátásban dolgozók szerepét.

Az adatbázis nem teljes: a Rákosi- és a Kádár-korszakban végzett selejtezések, valamint az 1956-os és 1989-es iratmegsemmisítések miatt a mintegy százötvenezer egykori hálózati személy dokumentumainak csak töredéke maradt fenn. Az áldozatok személyiségi jogainak védelmében a konkrét jelentéseket tartalmazó M-dossziék nem kerülnek fel az internetre. Eközben a Rainer M. János vezette bizottság valamennyi, nemzetbiztonsági szolgálatoknál visszatartott, 1990 előtt keletkezett minősített iratot megvizsgálhat; vitás esetben a titkosítás fenntartásáról a kormány dönt.