Az iráni háború végjátéka: ki bírja tovább a fájdalmat?
A 2026-os év meghatározó geopolitikai válságává vált az Irán elleni amerikai–izraeli támadás, amelyből több mint hét hónapja tartó felőrlő háború alakult ki. A konfliktust Donald Trump és Izrael indította el 2026. február 28-án, azzal a céllal, hogy tartósan meggyengítsék Teherán nukleáris, rakéta- és regionális képességeit. Bár a piaci szereplők kezdetben csupán néhány hetes fegyveres konfliktusra számítottak, a harcok elhúzódó küzdelemmé váltak, ahol a felek nem feltétlenül a gyors katonai győzelemre, hanem a folytatás költségeinek elviselhetetlenné tételére törekszenek.
A háború súlyosan megrázta a globális piacokat: a kőolaj hordónkénti ára tartósan 100 dollár felett ragadt, az amerikai tízéves állampapír hozama pedig átlépte az 5 százalékot. A bizonytalanságot jelzi, hogy a JPMorgan szeptemberben jelezte: nem tud érdemi alapforgatókönyvet modellezni az olajpiacra. Az Egyesült Államokat a magas üzemanyagárak, az infláció és a tengeri fuvarozás megugró költségei terhelik, míg Iránt az amerikai tengeri blokád, a zuhanó olajbevételek és a riál elértéktelenedése sújtja.
A diplomáciai áttörés egyelőre várat magára, mivel mindkét fél úgy véli, az idő neki dolgozik. Washington az iráni gazdaság kifulladására számít, míg Teherán abban bízik, hogy a növekvő energiaköltségek és a belső terhek miatt az amerikai elszántság inog meg előbb.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔