Németország lezárta bonni orosz konzulátusát, Moszkva kulturális intézetekkel válaszolt

Berlin bezárta a bonni orosz főkonzulátust, felmondta az Orosz Ház szerződését, és szigorította az oroszok beutazását; Alexander Dobrindt belügyminiszter nemzetbiztonsági kockázatokra és a konzulátusok fedett hírszerzési szerepére hivatkozott. Moszkva visszavonta a szentpétervári német főkonzulátus engedélyét, és bezáratta a Goethe Intézet orosz kirendeltségeit. Szergej Lavrov a német vádakat egy valódi háború kezdetének nevezte, Berlint téve felelőssé a kapcsolatok összeomlásáért.

A szakértő 2022-t jelölte fordulópontnak: az olcsó orosz energia kiesése után Berlin drágább beszállítókhoz fordult. Az Északi Áramlat felrobbantásánál kezdetben orosz felelősség is felmerült, a nyomozások később ukrán szál felé mutattak; a szeptemberi energiahálózati szabotázssorozat egyik gyanúsítottjánál klímaaktivista motivációt vizsgálnak. Friedrich Merz kormánya Németországot Európa katonai vezetőjévé tenné, miközben az Alternatíva Németországért a háború gyors lezárását és az orosz kapcsolatok részleges helyreállítását követeli.

A magyar külügy szerint Oroszország közvetlen fenyegetést jelent Európára, Magyarországra és Kárpátaljára; ezt képviselik az ENSZ őszi ülésein. Ezután tíz orosz diplomatát utasítottak ki nemzetbiztonsági és szuverenitási indokkal. Marija Zaharova a TASZSZ-nak megtorlást helyezett kilátásba, Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti nagykövet szerint a lépés indokolatlanul élezi a feszültséget.