Mit tesz a hátmasszázs az idegrendszerrel

Egy a Frontiers in Physiology-ben megjelent vizsgálat szerint a szellemi megterhelés után adott klasszikus hátmasszázs csökkenti a pulzust, a bőr verejtékmirigy-aktivitása azonban emelkedett marad. A szívritmus és a bőrvezetőképesség tehát eltérő testi folyamatokat tükröz, és nem kezelhető ugyanannak a relaxációnak a jeleként.

A kutatást Maciej Lachowicz, a wrocławi DSW Ideis Egyetem Egészségtudományi Intézetének adjunktusa és dékánhelyettese vezette. Negyvennyolc egészséges, átlagosan 19,5 éves felnőttet két egyenlő, 24 fős csoportra osztottak: egyikük masszázst kapott, a másik passzívan pihent. Ötperces nyugalmi alapállapot után nyolcperces számítógépes Determination Test következett: a résztvevőknek gyorsan változó látvány- és hangjelekre kellett a lehető leggyorsabban gombot nyomniuk. A feladat a teljesítményhez igazodott, így a szellemi terhelés végig magas maradt. Ezután standardizált kérdőíven értékelték az észlelt erőfeszítést, majd tizenöt percig hason feküdtek. Az egyik csoport vitaminos masszázsolajjal, simító, hengerlő és gyúró fogásokkal kapott standardizált hátmasszázst képzett szakembertől; a kontrollcsoport érintés nélkül feküdt.

A pulzust a bal fülcimpára rögzített optikai érzékelővel mérték. A szívfrekvencia fizikai erőfeszítés, érzelmi állapot és légzés hatására is változik, a bőrvezetőképesség viszont a szimpatikus idegrendszer által vezérelt verejtékmirigy-aktivitást követi, és gyorsan reagál stresszre, arousalra vagy érintésre. A cél az volt, hogy a masszázst csendes pihenéssel összevetve kiderüljön: a két jel ugyanazon az úton tér-e vissza a nyugalomba a feladat utáni regenerációban, amelyről kevesebbet tudunk, mint a terhelés alatti aktivációról. Korábbi áttekintés szerint a szív- és verejtékérzékelők a mentális munkaterhelés különböző oldalait ragadják meg, egy 2020-as laboratóriumi vizsgálat pedig rövid felsőtesti masszázzsal a csendes pihenéshez képest megbízható kardiovaszkuláris nyugalmat mutatott.