Nyolc év alatt minden ötödik fizikatanár eltűnt a magyar közoktatásból

A magyar közoktatás természettudományos tanárhiánya az elmúlt nyolc évben tovább súlyosbodott: 2017 és 2025 között eltűnt a rendszerből minden ötödik fizikatanár és minden tizedik kémiatanár. A jelenleg dolgozó kémiatanárok mintegy 70, a fizikatanárok 80 százaléka már elmúlt 50 éves. Fizikából ebben az időszakban közel hatszor annyian mentek nyugdíjba, mint ahányan újonnan léptek pályára. Az adatokat Holtzer Péter és Szakmány Csaba, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány kutatói elemzik a Válasz Online-on, az Oktatási Hivatal újonnan hozzáférhető, részletes adataira támaszkodva.

A tanárképzésben a 2022-es történelmi mélyponthoz képest lassú javulás látható, de a létszám még mindig messze nem elegendő. 2026-ban országosan 1251 természettudományos tanárszakos felvételt regisztráltak, ami a dupla szakos jelentkezőket egyszer számítva 1199 főt jelent. Ez 130-cal több a 2025-ös adatnál: biológiából mintegy 50-nel, földrajzból, kémiából és fizikából pedig 25–30-cal nőtt a felvettek száma. A 2022-ben indított természettudomány–környezettan, vagyis Z-szak évente további körülbelül 200 hallgatót vesz fel, többségüket rövid ciklusú, levelező képzésben.

Biztató fejlemény, hogy a növekedés nagyobb részét idén már a hagyományos, tíz féléves osztatlan képzésbe belépő hallgatók adták, nem csupán az átképzések. Ebben szerepe lehet az elmúlt három év bérrendezésének is, amely a pedagógusbéreket átlagosan a diplomás átlagbér 80 százalékára emelte. A szerzők szerint gyors enyhülést hozhatna a pályaelhagyó tanárok visszacsábítása, miközben az új kormánynak a képzés bővítésében és a szakos ellátottság helyreállításában is jelentős feladata lesz.