Tarr Zoltán szerint apja a hatos karton ellenére sem volt ügynök
Tarr Kálmán református lelkész neve szerepel az ÁBTL adatbázisában egy úgynevezett hatos kartonon, ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy ügynöki tevékenységet végzett. Fia, Tarr Zoltán szerint a történet nem volt ismeretlen a család számára, és a fennmaradt irat tartalmát annak összefüggéseiben kell értelmezni. A dokumentum létezése ugyan felvet kérdéseket az állambiztonsági nyilvántartásról, de nem azonos egy olyan bizonyítékkal, amely tényleges jelentéseket vagy együttműködést igazolna.
Tarr Zoltán álláspontja szerint édesapja nem volt ügynök, és ezt egy írásos igazolás is alátámasztotta: a lelkész rendelkezett olyan dokumentummal, amely szerint ilyen munkát nem végzett. A hatos karton és az igazolás így két különböző típusú forrásként jelenik meg az ügyben. Az előbbi azt mutatja, hogy Tarr Kálmán neve felbukkant az ÁBTL adatbázisában, az utóbbi viszont azt rögzíti, hogy ő maga nem végzett ügynöki munkát.
A történet lényege ezért az iratok értelmezésének kérdése. Egy nyilvántartási adat, különösen ha nem ismertek hozzá a teljes körülmények és az esetleges további dokumentumok, nem feltétlenül jelenti ugyanazt, mint a bizonyított együttműködés. Tarr Zoltán ennek alapján úgy látja, hogy apja neve a hatos karton ellenére sem tekinthető az ügynöki tevékenység bizonyítékának.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔