Ellentmondásokba keveredett a füzérkajatai emberölés vádlottja
A füzérkajatai emberölés ügyében tartott helyszíni szemléltetésen a vádlott továbbra is következetesen tagadta, hogy köze lenne a bűncselekményhez. A férfi azonban a saját előadásának részleteiben is ellentmondásokba keveredett, ezért a helyszínen nemcsak azt kellett bemutatnia, hogyan látja az eseményeket, hanem azt is, hogy állításai mennyire illeszkednek egymáshoz. Az ügyész külön felhívta a figyelmet ezekre az eltérésekre, amelyek a vádlott történetének belső következetességét érintik.
A helyszíni eljárás célja, hogy a bíróság és az ügyészség a vallomások mellett a helyszínen is ellenőrizhesse az elmondottakat. Ilyenkor a vádlott saját magyarázata alapján rekonstruálhatja a mozdulatokat, a helyzeteket és az események sorrendjét, az esetleges eltérések pedig összevethetők a nyomozás során rögzített adatokkal. A füzérkajatai ügyben ez a szemléltetés azért kapott különös jelentőséget, mert a férfi tagadása mellett a vallomása részletei sem alkottak minden ponton egységes történetet.
A vádlott a helyszíni szemléltetés során az arcát is vállalta, vagyis nem takarta el személyazonosságát az eljárás közben. Ez azonban nem változtatott azon, hogy álláspontja szerint nem követte el az emberölést. Az ügyész által jelzett ellentmondások a bizonyítás részét képezik, és önmagukban nem jelentik a büntetőjogi felelősség megállapítását. Az ügy lényege így továbbra is az, hogy a vádlott állításai és a rendelkezésre álló bizonyítékok között milyen kapcsolat mutatható ki.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔