Véletlen felfedezésből született új magyar fehérjejelölési módszer
A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatói egy olyan fehérjejelölési eljárást dolgoztak ki, amelynek ötlete egy váratlan kísérleti eredményből született. A kutatók eredetileg azt akarták elérni, hogy egy fluoreszcens jelölőanyag tartósan kapcsolódjon egy kiválasztott fehérjéhez, ám a jelzőanyag nem a várt módon viselkedett. Tömegspektrometriás vizsgálatokkal mégis kimutattak egy másfajta, stabil kémiai módosítást, ami elvezette őket a valódi reakciómechanizmushoz.
A módszer a tetrazin és a transz-ciklooktén reakciója során létrejövő, rendkívül reakcióképes DHP-metid köztiterméket használja ki. Bár ezt a köztiterméket a víz rendszerint gyorsan hatástalanítja, a célfehérje közvetlen közelében annak megfelelő aminosavai versenyre kelhetnek a vízzel, és tartós kovalens kötést alakíthatnak ki vele. Az eljárás nem igényel fényaktiválást, és különböző enzimeken, fehérjéken, valamint többféle felismerő molekulával is működött. A génműködés szabályozásában részt vevő BRD2 fehérjerészletnél 62 százalékos jelölési arányt mértek.
A kutatók összetett sejtkivonatban is szelektíven megjelölték a célfehérjét, élő sejtekben pedig fluoreszcens mikroszkóppal tették láthatóvá a sejtfelszínen megjelenített fehérjét. Az eredmény egyelőre laboratóriumi kutatási eszköz, de segíthet feltérképezni a fehérjék helyét, kölcsönhatásait és a gyógyszerjelöltek célpontokhoz való kötődését. A kutatócsoport tanulmányát az Angewandte Chemie International Edition közölte.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔