Magyar Péter és Orbán Anita eltérő szerepben alakítja a magyar külpolitikát
Az elmúlt hetekben több irányban is feszültebbé váltak Magyarország külkapcsolatai, miközben a Tisza-kormány külpolitikai irányvonala fokozatosan körvonalazódik. Budapest és Kijev között az úgynevezett Kárpáti Nyolcak, valamint a Mol és az ukrán Naftogaz együttműködési memoranduma miatt alakult ki éles vita. A konfliktus Magyar Péter miniszterelnök és az ukrán külügyminiszter nyilvános üzenetváltásáig jutott. Orbán Anita külügyminiszter közben Baka András köztársasági elnök mellett képviselte Magyarországot az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban.
A magyar–orosz viszonyban is diplomáciai konfliktus bontakozott ki. Magyarország szeptember 8-án tíz orosz diplomatát utasított ki, mert a hatóságok szerint diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. Oroszország október 1-jén magyar diplomaták kiutasításával válaszolt. A magyar kormány tudomásul vette a döntést, de jelezte, hogy nem érdekelt a feszültség további eszkalációjában, miközben fenntartja korábbi, nemzetbiztonsági okokra hivatkozó intézkedését. Magyarország diplomáciai jelenléte Oroszországban változatlanul fennmarad.
Kovács János politikai elemző szerint még nem kész külpolitikai doktrínáról, hanem formálódó stratégiáról lehet beszélni. Ennek központi eleme Magyarország szorosabb euroatlanti, azon belül európai visszailleszkedése. Ez eltér az előző kormányok konnektivitásra épülő megközelítésétől, amely egyszerre törekedett uniós és NATO-tagságra, valamint széles orosz, kínai és amerikai kapcsolatokra. Az új irány látványosabb politikai távolságtartást jelenthet Oroszországtól és bizonyos ügyekben Kínától, de nem zárja ki a pragmatikus gazdasági és diplomáciai együttműködést.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔