Ausztrália és a Fülöp-szigetek új védelmi egyezményt írt alá
Ausztrália és a Fülöp-szigetek vasárnap védelmi együttműködési megállapodást írt alá Manilában, hogy egyszerűbbé tegyék a közös járőröket, a hadgyakorlatokat és a katasztrófaelhárítást. A dokumentumot Gilberto Teodoro Jr. fülöp-szigeteki védelmi miniszter és Marc Innes-Brown ausztrál nagykövet látta el kézjeggyel; a ceremónián jelen volt Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök is, aki regionális csúcstalálkozókra érkezett. A Defence Cooperation Arrangement a 1995-ös egyezményt frissíti, és a 2012 óta hatályos visiting forces megállapodásra épül, amely már lehetővé teszi, hogy a két ország katonái egymás területén gyakorlatozzanak. Teodoro szerint a közös tevékenységek engedélyezése „száz lépés helyett tízre” rövidül, a tengeri, légi és szárazföldi erők szorosabb együttműködése pedig a fenyegetések – köztük a Dél-kínai-tengeri helyzet – elrettentését szolgálja. Canberra információmegosztást, katonai tervezést és kiképzést, tengeri megfigyelést és védelmi infrastruktúrát említett. Arra a kérdésre, hogy a paktum Kína ellen irányul-e, Albanese azt mondta: nem egyetlen országot céloz, hanem minden állam szuverenitását támogatja; hozzátette, hogy Ausztrália kereskedelmének nagy része a Dél-kínai-tengeren halad át, ezért fontos a hajózási útvonalak nyitva tartása. Ausztrália további forrást jelentett be a Délkelet-ázsiai tengeri partnerségi programra: légi és felszíni drónokat, biztonságos híradóeszközöket és képzést regionális partnereknek, konkrét összeget nem közöltek. November 9-én Japán 4,3 milliárd jen (kb. 24 millió euró) értékű támogatással parti radarokat és megfigyelő drónokat ad a fülöp-szigeteki hadseregnek. November 10-i nyilatkozatban Ausztrália, Japán, a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok közös katonai koordinációs központot vállalt a Fülöp-szigeteken, valamint a védelmi beruházások összehangolását és a gyakorlatok bővítését. Kína dél-kínai-tengeri igényei átfedésben vannak Maniláéval és más délkelet-ázsiai államokéval; Peking korábban bírálta a közös hadgyakorlatokat. Egy nemzetközi törvényszék 2016-ban megállapította, hogy Kína történelmi jogokra hivatkozó igényeinek nincs jogalapja ott, ahol túllépik az ENSZ tengerjogi egyezményét; Peking a döntést elutasítja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔