Földi László: az ügynökakták nyilvánosságra hozatala cirkuszt akart, nem igazságot
Földi László volt hírszerző szerint hibás döntés volt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala: nem a múlt valódi feltárását szolgálja, hanem politikai cirkuszt gerjeszt, és inkább növeli a társadalmi megosztottságot, mint igazságot adna. Egy téves besorolás az érintett egész életét és családi kapcsolatait is befolyásolhatja. A levéltári tájékoztatás szerint mintegy 160 ezer ember kapcsolódhatott az állambiztonsági hálózathoz, a nyilvánosságra hozott anyagban azonban körülbelül 60 ezer hatos karton szerepel, és öt mágnesszalag maradt fenn.
Földi szerint a múlt feltárása nem szűkíthető a hálózati személyek kartonjaira: a pártállamot tisztségviselők, vezetők és intézményi szereplők is működtették, akik nem feltétlenül szerepeltek a beszervezési nyilvántartásban. Becslése szerint a rendszerben részt vevők köre akár több millió emberre is kiterjedhetett, mert a diktatúra fenntartása a teljes intézményrendszeren múlt. Ide sorolta a gyárigazgatókat, a személyzeti vezetőket, a párttitkárokat és a házmestereket is, akiknek kötelességük volt informálni a belső elhárítást.
A volt hírszerző szerint az akták közzététele a mai nemzetbiztonságot is érinti: ha egy szolgálat nem tudja megőrizni a rá bízott titkokat, más országok mérlegelhetik, mennyire bíznak meg benne. Az adatbázis téves besorolásai miatt úgy vélte, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetőjének le kellene mondania, ha érzékeny adatok ellenőrzés nélkül kerültek nyilvánosságra; a politikai felelősséget kormányzati mérlegelésnek tartotta, nem egyetlen ember döntésének. A besúgók csak töredéke okozott tényleges kárt másoknak. A diktatúrák és a demokráciák titkosszolgálati módszerei szerinte sokban hasonlók: a szolgálat eszköz, a stratégiai irányt a politikusok határozzák meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔