Németország és négy uniós partner Ruandába küldené a kiutasítandókat
Öt uniós tagállam — Németország, Ausztria, Hollandia, Görögország és Dánia — hétfőn megállapodott abban, hogy elutasított menedékkérelműeket Ruandába küldenek. A blokkon kívüli „visszatérési központok” tervét a csoport szeptemberben jelentette be; a hétfői közlés azután jött, hogy az EU új szabályokat fogadott el a kiutasítások gyorsítására és a hubok unió területén kívüli létrehozására. Jelenleg a távozásra kötelezettek kevesebb mint 30 százaléka tér vissza a származási országába.
A bécsi találkozó után Christian Stocker osztrák kancellár „valóban történelmi paradigmaváltásnak” nevezte a döntést: ha a hazatelepítés nem lehetséges, a tartózkodási jog nélküli személyeket a jövőben harmadik országba, például Ruandába küldenék. Mette Frederiksen dán miniszterelnök mérföldkőnek tartotta a projektet, és annak jelzését emelte ki, hogy illegális belépéssel nem lehet tartósan az Unióban maradni. A csoport 2027-re szeretné elindítani a működést; források szerint a hétfői találkozón részt vevő országokból fejenként körülbelül 20 főt fogadó kísérleti programról van szó.
Vincent Biruta ruandai belügyminiszter Stocker mellett úgy fogalmazott, a terv „második esélyt” ad azoknak, akiknek már nincs joguk a partnerországban maradni. A helyszínt nem fogdának, hanem „fogadóközpontnak” nevezte, ahol a migránsok élhetnek és dolgozhatnak; az emberi jogi bírálatokat sztereotípiának minősítette. Mintegy 45, tizenöt országból származó NGO „káros kiszervezésnek” nevezte a lépést, a Human Rights Watch pedig Ruanda elnyomó gyakorlatára, önkényes fogva tartásra és a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódra hivatkozott. Ruandát hétfőig hivatalosan nem nevezték meg, bár előzetes egyeztetésekről már szóltak. A brit konzervatív kormány hasonló programja brit bíróságokon bukott el; az uniós terv csak azokra vonatkozna, akik kimerítették az EU-n belüli jogorvoslatokat. Donald Trump amerikai adminisztrációja is küldött migránsokat Ruandába. Az Európa Tanács júliusban jelentős emberi jogi kockázatokat látott a hubokban; kutatók szerint a visszatartó hatásnak nincs bizonyítéka, a szigor inkább az útvonalakat változtatja meg, nem azt, hogy az emberek útra kelnek-e.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔