Az uniós bíróság jogsértőnek ítélte az embercsempészek automatikus szabadon bocsátását
Az uniós bíróság szerint Magyarország megsértette az uniós jogot az embercsempészet miatt jogerősen elítéltek automatikus szabadon bocsátásával. A 2023-ban elfogadott kormányrendelet alapján a szabadságvesztést „speciális reintegrációs őrizetre” változtatták, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az érintetteket kiengedték, majd kiutasították az országból. Szabadulásuk után 72 órán belül el kellett hagyniuk Magyarországot, és a büntetésük időtartama alatt nem térhettek vissza.
A luxembourgi székhelyű bíróság helyt adott az Európai Bizottság Magyarország elleni keresetének. Megállapítása szerint az intézkedés nem jelentett hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciót, mert a jogerősen kiszabott szabadságvesztést ténylegesen nem hajtották végre. A szabályozás az egyedi körülményektől és az elkövető személyes helyzetétől függetlenül, automatikusan alkalmazta a szabadon bocsátást, ezért az arányosság követelményének sem felelt meg.
A bíróság szerint az embercsempészek számolhattak azzal, hogy elfogásuk és elítélésük esetén legfeljebb kiutasítják őket, így az intézkedés nem volt alkalmas a bűncselekmények megelőzésére. A rendelet olyan súlyos esetekre is kiterjedhetett, amelyeknél az uniós jog legalább nyolcéves szabadságvesztést ír elő, például ha a belépést vagy átutazást haszonszerzésből, bűnszervezetben vagy az érintettek életének veszélyeztetésével segítették elő. A rendeletet 2025. augusztus 19-én helyezték hatályon kívül; alkalmazása alatt 2525 ember került speciális reintegrációs őrizetbe.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔