Tizenöt éve tart életben egy tüdőrákos beteget a célzott kezelés
Janet Freeman-Daily 2011-ben, 55 éves korában kapta meg előrehaladott tüdőrákja diagnózisát. Akkor a tüdőrákos betegek többsége a diagnózist követő egy éven belül meghalt, ő pedig először kemoterápiát és sugárkezelést kapott. A kezelés szünetében azonban egy nagyjából 7,5 centiméteres daganat nőtt a kulcscsontjánál, később pedig a rák a másik tüdejében is megjelent. Freeman-Daily betegfórumokon kezdett tájékozódni, és így hallott az akkor még kevéssé ismert ROS1-génátrendeződésről, amely a nem kissejtes tüdőrákok 1–2 százalékában fordul elő.
Helyi onkológusa nem ismerte ezt az eltérést, és azt mondta neki, hogy valószínűleg élete végéig kemoterápiára lesz szüksége. Freeman-Daily azonban kapcsolatba lépett azzal a kutatóval, akinek laboratóriuma korábban megvizsgálta a daganatszövetét. A megmaradt mintát újratesztelték, és az eredmény erősen pozitív lett ROS1-re. Így megkapta az utolsó helyet egy célzott kezelési vizsgálatban, és 2012. november 6-án elkezdte szedni a crizotinibet.
Azóta minden képalkotó vizsgálata betegségmentességet mutatott. Freeman-Daily hangsúlyozza, hogy nem gyógyult meg: a gyógyszert folyamatosan szednie kell, de 15 évvel a diagnózis után él, és jó életminőségről számol be. Szerinte ez az eredmény nem minden beteg számára hozzáférhető, mert sokan nem kapnak biomarker-vizsgálatot, nem megfelelő altípushoz értő orvoshoz kerülnek, vagy nem értesülnek a klinikai vizsgálatokról.
A beteg 2015-ben más ROS1-pozitív betegekkel együtt létrehozta a The ROS1ders nevű nemzetközi közösséget. A szervezet tájékoztatást, támogatást és kutatási együttműködést biztosít, valamint részt vett a ROS1 Cancer Model Projectben, amely 12 új, betegek daganatából származó sejtvonal létrehozását segítette. Freeman-Daily szerint a túlélési adatok mellett azt is követni kellene, hogyan élnek a betegek éveken át a kezeléssel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔