Milliós fogászati kiadásokhoz vezethet a kisgyerekkorban gyakran használt eszköz

A statisztikák szerint a kisgyermekek mintegy 80 százaléka cumizik, ami a csecsemőgondozással járó, embert próbáló kialvatlanság idején gyors segítséget nyújt a szülőknek a baba megnyugtatásában és a pihenésben. A tartós használat azonban komoly következményekkel járhat: a cumi befolyásolhatja a természetes arc- és állcsontfejlődést, ami akár tíz év múlva milliós nagyságrendű kiadást jelenthet a családoknak fogszabályozás formájában.

Bár sok szülő a kisebb ártalmat ígérő, úgynevezett fogszabályozó cumit választja, ez az elnevezés némileg félrevezető. A szilikonból vagy latexből készülő, laposabb formájú eszközök ugyan mérséklik az ínyre és a fogakra nehezedő terhelést az anyamell formáját utánozva, de a rendellenességeket nem küszöbölik ki, pusztán kevesebb eltérést okoznak a hagyományos típusokhoz képest. A szakorvosok véleménye megoszlik a leszoktatás idejéről: egyesek szerint legkésőbb hároméves korig fel kell hagyni a használatával, mások viszont már egyéves korban a cumi elhagyását javasolják, különösen akkor, ha a kicsi nemcsak elalváshoz igényli, hanem napközben is folyamatosan a szájában tartja.

A fogászati deformitásokon túl a cumizás egyéb egészségügyi problémákhoz is vezethet. A szakértők szerint szerepet játszhat a később logopédiai kezelést igénylő nyelvlökéses nyelés kialakulásában, a fogívek nem megfelelő záródása miatti szájlégzés talaján pedig fül-orr-gégészeti panaszok is megjelenhetnek.