Svédországban a balra fordulás megbuktatta a jobboldali kormányt

A vasárnapi svéd parlamenti választáson a kormányzó jobboldali koalíció mindössze 173 mandátumot szerzett a 349 fős parlamentben, három hellyel maradva el a négy baloldali párt mögött, a két oldalt pedig csupán körülbelül 50 ezer szavazat választotta el egymástól. Ulf Kristersson miniszterelnök csütörtökön hivatalosan is benyújtotta lemondását, miután koalíciója a szélsőjobboldali Svéd Demokraták szövetsége miatt vesztett népszerűségéből, annak ellenére, hogy a párt sikeresen keresztülvitte Európa egyik legszigorúbb migrációs politikáját. Magdalena Andersson, a Szociáldemokraták vezetője – aki 2021 novemberében már volt egy évnél rövidebb ideig Svédország első női miniszterelnöke – győzelmi beszédében az egységet és a jóléti állam megerősítését hangsúlyozta, prioritásként említve az egészségügyi reformot, a bevándorláspolitikát, az oktatást és a klímavédelmet. Andersson már elküldte a koalíciós tárgyalásokra szóló meghívóit a másik három baloldali párthoz – a Baloldalhoz, a Centrumpárthoz és a Zöldekhez –, a folyamatot Andreas Norlén házelnök felügyeli majd. A pártok között azonban jelentős nézetkülönbségek vannak: a Centrumpárt adócsökkentést szeretne, míg a többi három inkább emelést pártol, a Zöldek ellenzik az atomenergiát, a Baloldal milliárdosadót akar bevezetni, a Centrumpárt pedig kizárta, hogy olyan kormányban vegyen részt, amelyben a Baloldal is szerepet kap. A hasonló megosztottság miatt a kormányalakítás korábban is elhúzódott: 2022-ben 37, 2018-ban pedig 134 napig tartott. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az eredményt a jóléti állam, a társadalmi igazságosság és a zöld napirend melletti kiállásként értékelte, a haladó politikusok pedig az európai szélsőjobb térnyerésének megtorpanásaként ünneplik a fejleményt.