Francia zavargások: nem csak migráció, politikai, gazdasági és társadalmi krízis találkozása
A franciaországi hétvégi erőszak Párizsból, Marseille-ből és más városokból érkező, apokaliptikus képsorai mögött a Válasz Online szerint nem csupán az elhibázott migrációs politika áll, hanem három krízis – politikai, gazdasági és társadalmi – metszéspontja. A másod–negyed generációs bevándorlók lakta negyedekben a feleslegesség-érzés, a primitív iszlamizmus, a kábítószer-kereskedelem, a rapzene, az erőszakkultusz, valamint a rendőr- és államgyűlölet gyúanyagot teremtett. Ehhez járul a 2017 óta tartó, válságban vergődő Macron-korszak közelgő vége és a 18–24 évesek körében már 22 százalékos munkanélküliség.
Országszerte hat–hétszázezren tüntettek a középfokú oktatás, az emelkedő árak, a megélhetés és a benzinárak miatt. A békés tömegbe szélsőbaloldali-anarchista vandálok vegyültek, a káoszban pedig tízezrek fosztogattak; a rendőrség sok helyen nem tudta megfékezni a kiterjedt erőszakot. Belügyminisztériumi összesítés szerint több mint 600 rendőr és csendőr sérült meg, 1800 embert állítottak elő. A 120 ezres Limoges-ban 4–500 fős tömeg felgyújtotta a műemlék városházát; Marseille-ben a helyi kapitányság szerint harmincezren vettek részt az üzletek kirablásában, főleg az északi, bandaháborúkkal sújtott negyedekből, TikTokon terjedő videók hatására. A kár sok tízmilliárd eurós nagyságrendű. Emmanuel Macron vasárnap mérlegelte az országos rendkívüli állapotot, de elállt tőle: a tízéves állampapírok hozama szeptemberben megközelítette az 5 százalékot, a GDP-arányos adósság 119 százalék. Laurent Nuñez belügyminiszter lemondását nem fogadta el. Hétfőn Sébastien Lecornu miniszterelnök már nem zárta ki a rendkívüli állapotot; Párizs egyes részein este nyolc és reggel hat között kijárási, gyülekezési és tüntetési tilalom van.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔