Elveszett hatszáz milliárd forint, elesett az alföldi növénytermesztés

A magyar szántóföldi növénytermesztés rendkívül súlyos évet zár: a 2026-os mérleg szerint az ágazat mintegy 500–600 milliárd forintos veszteséget termelt. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Agrárszektor Alapvetés című podcastjában rámutatott, hogy az Alföldön gyakorlatilag valamennyi növénykultúra veszteségessé vált, és a tartósan 40 Celsius-fok feletti hőségben még az öntözés sem védte meg a termést. A 2022-es történelmi aszálykor feljegyzett 100 ezer forintos hektáronkénti veszteséggel szemben az idei kár elérte a 150–200 ezer forintot hektáronként.

A rendkívüli szárazság miatt az őszi búzából mindössze 4,1 millió tonna termett – ez 1 millió tonnával kevesebb az egy évvel korábbinál –, míg az őszi árpa 1,5 millió tonnás hozama 300 ezer tonnás visszaesést jelent. Bár a gazdák egy része a korábban megbízhatóbb kukorica helyett napraforgóra váltott, és így hazánkban a napraforgó vetésterülete idén először megelőzte a kukoricáét, a csapadékhiány miatt ez a növény is csalódást okozott: az országos átlagtermés nem éri el a hektáronkénti 2 tonnát, holott pár éve még a 3 tonnát meghaladó hozam számított nyereségesnek.

Bár szeptemberben megérkeztek a csapadékosabb napok, a talaj vízhiánya továbbra sem szűnt meg. A jövő évi termés kilátásai kapcsán a szakember hangsúlyozta, hogy februárig mintegy 300–350 milliméternyi esőre lenne szükség: ebből 150–200 milliméter pótolná a jelenlegi talajnedvesség-hiányt, a fennmaradó 150 milliméter pedig a növények normális fejlődését biztosítaná.