A 2027-es költségvetés: stagnáló foglalkoztatás, lassuló bérnövekedés, 2,4 százalékos GDP
A Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési törvényjavaslathoz csatolt makrotábla szerint a foglalkoztatottak száma jövőre 0,0 százalékkal változik, a verseny- és a közszférában egyaránt. A kormány péntek késő este nyújtotta be a javaslatot az Országgyűlésnek. 2025-ben 0,7 százalékos volt a csökkenés, és idén is ugyanekkora várható; két év után tehát stagnálással számolnak. A 2025-ös visszaesést az indoklás azzal magyarázza, hogy a bérek gyorsabban nőttek a termelékenységnél. A 2,4 százalékos GDP-növekedés teljes egészében a munkatermelékenység ugyanekkora javulásából jönne: nem többen dolgoznak, de aki dolgozik, többet termel. A Költségvetési Tanács a növekedés hazai alapjai között a „magas foglalkoztatást” emelte ki.
A bruttó átlagkereset 2025-ben 9, idén 9,2, jövőre 5,6 százalékkal nő; a bér- és keresettömeg idei 9,8 százalékról 5,8-ra esik. Egyszeri hatások nélkül a bruttó átlagkereset idén 7,9, jövőre 6,8 százalék. A közszféra idei 15,2 százalékos bérnövekedése egyszeri hatás nélkül 8,9 százalék; a különbséget a választások előtt a fegyveres testületeknek kifizetett fegyverpénz okozza. Jövőre a közszféra átlagbére emiatt 3,3 százalékkal nő, egyszeri hatás nélkül 9,3-mal. A 677 milliárd forintos közszolgálati béremelés a meglévő dolgozóknak jut, új álláshelyek nélkül; a minisztériumok és intézmények működési kiadásai 10 százalékkal csökkennek. A versenyszférában a bérnövekedés 2025-ös 8,9 és idei 7,7 után jövőre 6,1 százalék.
A nettó átlagkereset kedvezményekkel 2025-ben 9,4, idén 11,3, jövőre 6,3 százalékkal nő; a minimálbér kétszereséig érvényesülő szja-csökkentés a minimálbéren dolgozóknál 15-ről 9 százalékra viszi a tényleges adót. A fogyasztói árak 2025-ben 4,4, idén 1,7, jövőre 3 százalékkal nőnek, a nettó reálbér 4,8, majd 9,4, jövőre 3,2 százalékkal; egyszeri hatások nélkül idén 8,2, jövőre 4,4. A középtávú program a Magyar Nemzet ismertetése szerint jövőre 3,1, 2028-ban 2,5 százalékos reálbér-növekedéssel számol. Az infláció gyorsulását a javaslat részben saját döntésekkel magyarázza: műtrágya- és aszály miatti gabonaárak, az árrésstop kivezetése, dohány- és alkoholjövedéki adó. Az euró átlagárfolyama 364,3 forint (idén 368,1, 2025-ben 397,9), a dolláré 314,2, a svájci franké 388,3. Kármán András pénzügyminiszter október 20-án 364 forintos eurót említett. A jegybanki alapkamat a tábla szerint idén év végére 5,3, jövő év végére 5,08 százalék.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔