Az ENSZ klímaügyi vezetője: a fosszilis energiaárak „rákként” terjesztik az inflációt
Az antalyai COP31 ENSZ-klímakonferencia fő témái a globális felmelegedés megfékezése, a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Aktivisták és nemzetközi szervezetek vészhelyzetről és azonnali, radikális lépésekről beszélnek; a másik tábor nem feltétlenül a felmelegedést vagy az emberi szerepet vitatja, hanem a veszélyek dramatizálását és a gyors energiaátállás költségeit. Az amerikai Trump-kormányzat második éve bojkottálja a csúcsot. Egy névtelen Fehér Ház-beli tisztviselő szerint a konferencia nem veszi számításba, hogy a szélsőséges klímapolitikai intézkedések károkat okozhatnak az országoknak. A bírálók attól tartanak, hogy a fosszilis kivezetés emelheti az energiaárakat, ronthatja az ipar versenyképességét és fokozhatja az importfüggőséget.
Abban egyetértés van, hogy drágul az energia, és ez gerjeszti az inflációt. Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője nyitóbeszédében azt mondta: a fosszilis energiaárak körüli káosz úgy terjeszti az inflációt a világban, mint a rák. A cikk szerint a mostani áremelkedés közvetlen oka nem a klímapolitika, hanem a geopolitika, például a Trump-kormányzat vitatott indokkal indított iráni háborúja, majd a Hormuzi-szoroson átívelő olajszállítások akadályozása.
A Meteorológiai Világszervezet hétfői jelentése szerint 2026 a valaha mért négy legmelegebb év egyike lehet; a január–szeptemberi globális átlaghőmérséklet közel 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az 1,5 fokos párizsi cél túllépése a jelenlegi politikák mellett már valószínű, ezért a túllépés mértékének és időtartamának korlátozására, majd a hőmérséklet későbbi csökkentésére helyeződik a hangsúly. Mike Hulme, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint a klímaváltozás nem magyarázhat meg minden társadalmi problémát, és Nagy-Britannia – a világ szén-dioxid-kibocsátásának 0,8 százalékáért felelős G7-es ország – klímapolitikájának globális hatását sem szabad túlbecsülni. Hétfő reggel a brit NESO rendkívüli figyelmeztetést adott ki az Európa-szerte gyenge széltermelés miatt, gázerőműveket kért készenlétbe, majd visszavonta a riasztást; áramszünet veszélye nem volt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔