A likvid tartalékok leépítésével csökkentené 2027-ben az adósságrátát a kormány
A kormány középtávú makrogazdasági kitekintése szerint a magyar állam kamatkiadásai a jelenlegi 3,8 százalékról 2030-ra a GDP 3,3 százalékára mérséklődhetnek. Ez 0,5 százalékpontos megtakarítást jelentene, ami elmarad a korábban felmerült, akár egy százalékpontos csökkenéstől, de évente így is több százmilliárd forinttal több forrást hagyhatna a költségvetésben. A kedvezőbb kamatkörnyezet hatása fokozatosan jelenik meg, mivel az államadósság átlagos hátralévő futamideje körülbelül öt év.
A dokumentum szerint ha az állampapír- és hitelkamatok a régiós eurózónatagok szintjére csökkennének, az évente akár 2000 milliárd forinttal mérsékelhetné az államadósság kamatterheit. Ebben az esetben a vállalati hitelek kamattámogatására sem lenne szükség 1000 milliárd forint elköltésére. A kormány további hozamcsökkenést vár, amelyet az új gazdaságpolitika, az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos befektetői bizalom és az alacsonyabb inflációs cél is támogathat.
A GDP-arányos adósságráta a 2025-ös 74,4 százalékról idén 77,5 százalékra emelkedhet, majd lassan csökkenhet, és 2030-ban 74,9 százalék lehet. A 2027-re tervezett mérséklődést elsősorban a kincstári egységes számlán felhalmozott likvid tartalékok felhasználása biztosíthatja: a készpénzállomány csökkenése 2027-ben 0,9, 2028-ban további 0,1 százalékponttal javíthatja az adósságrátát. Tartalékok nélkül jövőre még emelkedne az arány.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔