Heidenau betiltotta a holokauszt-áldozatok botlatóköveit

Németországban tiltakozáshullámot keltett, hogy a Drezda melletti, szászországi Heidenau betiltotta a náci áldozatok utcai botlatóköveit, a Stolpersteineket. Az 1990-es évektől Európa számos városában – Németországban és Ausztriában is – kis sárgaréz táblákat süllyesztenek a járdába zsidók és más náci üldözöttek emlékére, gyakran egykori otthonuk vagy munkahelyük előtt; a köveket rendszerint adományokból fizetik.

Heidenauban az Alternative für Deutschland (AfD) és a konzervatív CDU tanácsosai szavazták meg a tiltást. A szászországi AfD-t a német hírszerzés szélsőjobboldalinak minősítette, a párt ezt visszautasítja. Az indítvány szerint sok polgár helytelennek tartja ezt az emlékezést, ezért a jövőben a Nordfriedhof temetőben kellene elhelyezni az emlékjeleket, hogy „lehetetlen legyen közvetlenül rálépni az emlékelemekre”.

Karin Prien oktatási miniszter, CDU-tag a Bildnek botránynak nevezte a döntést. Aki a Stolpersteineket a közterületről a temetőbe száműzi – mondta –, a halált helyezi az élet elé, és ismét láthatatlanná teszi a zsidókat; a szászországi CDU-nak is van felelőssége. Charlotte Knobloch holokauszttúlélő, a müncheni zsidó közösség elnöke a Funke Media Groupnak elmondta: a városképből eltávolítani az emlékeket teljesen rossz irány, és megdöbbentette, hogy egy demokratikus párt az AfD szélsőségeseinek manőverét támogatja. Ő nem híve a botlatóköveknek, de a közteret átható, decentralizált emlékezést nélkülözhetetlennek tartja. Münchenben önkormányzati földön nincsenek Stolpersteinek, helyettük középületeken engedélyeznek emléktáblákat. Gunter Demnig, a projekt kezdeményezője szerint az AfD közelmúltbeli sikerei után – Szász-Anhaltban és Mecklenburg–Elő-Pomerániában – ez várható volt.