Ősi Attila: az iharkúti lelőhely európai szinten is egyedülálló
Ősi Attila indította és vezeti a magyarországi dinoszaurusz-kutató expedíciót; munkájuknak köszönhetően váltak ismertté olyan őshüllők, mint a Hungarosaurus, az Ajkaceratops és a Bakonydraco galaczi. Bakonyi gyerekként, Ajkán született, a környék hegyei, sziklafalai és bányái között nőtt fel; a földtudomány, a geológia és az őslénytan iránti érdeklődése a gimnázium elején, a Jurassic Park után szilárdult meg, természetjárással, barlangászattal, rovar- és ásványgyűjtéssel. Az ezredfordulón az ELTE geológushallgatójaként ásatott Iharkúton, egy felszámolt bauxitbányában. Torma Andrással már 1998–1999 táján gyűjtöttek ott fosszíliákat a Bródy Imre Gimnázium számára, Mihályfi László segítségével kirakati gyűjteményt is létrehoztak. Az ajkai kőszénbányák meddőhányóján 1999-ben Szőke Ferenc talált rá az első jelentősebb leletre: egy moszaszauruszféle töredékes csigolyájára. A csehbányai formációban, a bányafalból kitört kőzetben egy páncélos dinoszaurusz rossz állapotú csigolyája került elő, majd a sárga homokkőből további csontok. Az iharkúti lelőhely Magyarországon és Európában is egyedülálló: a késő kréta santoni emeletébe tartozik, körülbelül 85 millió évvel ezelőttől; szisztematikusan gyűjthető, a teljes élővilágot bemutató santoni korú lelőhely Európában gyakorlatilag nincs. A bakonyi anyagból rekonstruáltak többek között egy nyolcvan-kilencven centis, gyümölcs- és növényevő krokodilt szokatlan fogazattal; az első krokodilkoponya a fogak után három-négy évvel került elő. Új páncélos dinoszauruszokat, krokodilt, gyíkokat és nagy méretű békákat írtak le, amelyek máshonnan nem ismertek – döntően azért, mert időről időre elszigetelt területen alakultak ki évtízmilliókon keresztül. Bányászat nélkül a feltárás nem jöhetett volna létre.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔