Von der Leyen az 1956-os szabadságvágy európai örökségéről beszélt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az október 23-i ünnepi parlamenti ülésen az 1956-os forradalom európai jelentőségéről beszélt. Felidézte, hogy a Sztálin-szobor ledöntéséről, valamint a magyar és szovjet sebesülteket egyaránt ellátó orvostanhallgatókról érkező hírek reményt adtak Európának és a világ más részeinek. Szerinte a szovjet vezetés azért reagált ilyen brutális erőszakkal, mert attól tartott, hogy a magyarok győzelme más országokban is megerősíti a demokrácia iránti vágyat.
Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy az 1956-os forradalmárok és a száműzetésbe kényszerülők áldozatai nem voltak hiábavalók. Olyan értékekért küzdöttek, amelyek ma is meghatározzák Európa önképét: a szabad választásokért, a szólás- és gondolatszabadságért, a szabad életért, valamint a korrupció nélküli kormányzásért. Beszédében az aktuálpolitikai helyzetre is kitért, és azt mondta, Magyarország az áprilisi választáson a megosztottság, a bizalomvesztés és a szabadságjogok visszaszorítása után a reményt választotta.
Az Európai Bizottság elnöke Magyar Péterhez fordulva arról beszélt, hogy a magyar kormány a jogállamiság helyreállításán és a korrupció felszámolásán dolgozik, a reformok pedig szerinte kézzelfogható eredményeket hoznak. Von der Leyen kijelentette, hogy otthon érzi magát Magyarországon, és az ország történetét, illetve jövőjét Európa közös történetének és jövőjének tekinti. Az ünnepség azért is számított szimbolikusnak, mert a Fidesz kormányzása idején elképzelhetetlen lett volna az Európai Bizottság elnökének felszólalása egy magyar állami megemlékezésen.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔