Az amerikai–izraeli háború Irán ellen befagyott konfliktusba torranhat
Donald Trump az Egyesült Államok elnöke a Truth Socialon azt írta, Washingtonnak nincs szüksége megállapodásra Iránnal: „azok a napok rég elmúltak”, van „több száz milliárd dollárjuk” és „a szorosuk” – a Hormúz-szorosra utalva, amely a Perzsa-öblöt a nyílt tengerrel köti össze. Ugyanebben a posztban JD Vance alelnöknek azt üzente, fordítsa teljes figyelmét a demokrata vezetésű városok „korrupciójára és bűnözésére”. Vance vezette az iráni tárgyalásokat, amelyek júniusban rövid tűzszünetet hoztak. Trump vegyes jeleket küldött: korábban azt mondta, a háború katonailag gyakorlatilag véget ért, de ha a diplomácia kudarcot vall, nem hezitálna újraindítani a csapásokat.
A november 3-i középiskolai választásokon a republikánusok súlyos vereséget szenvedtek; Vance a népszerűtlen amerikai–izraeli iráni háborút és az üzemanyagárak emelkedését hozta fel okként. Megfigyelők szerint a vegyes üzenetek és Vance kritikája párton belüli nézeteltérést jelez: van, aki belenyugodna a rendezetlen állapotba. Ez jelentheti az iráni kikötők amerikai tengeri blokádjának és a szankcióknak a fenntartását – mindkettő vörös vonal Teheránnak, amely addig nem nyitná újra a Hormúz-szorost és nem ülne tárgyalóasztalhoz, amíg ezeket fel nem oldják.
November 9-én Masoud Pezeshkian elnök közölte: Ali Khamenei legfőbb vezető utasította a tisztségviselőket, hogy vessenek véget a „nincs háború, nincs béke” állapotnak. Irán tárgyalna, de nem enged a kényszernek. Mohammad Bagher Ghalibaf, a parlament elnöke és főtárgyaló az Al Jazeerának azt mondta, a labda az amerikai térfélen van. A befagyott konfliktusban a nagy harcok leállnak, politikai rendezés nincs: az Egyesült Államok blokádolja a kikötőket, Irán a szorosban általa nem engedélyezett hajókat célozza, illetve szomszédos országokban lévő amerikai eszközökre lő.
A háború februárban kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mért Iránra. Az áprilisi pakisztáni tárgyalások után júniusban iszlámábádi egyetértési megállapodás szüneteltette a harcot és rövidre feloldotta a blokádot; a tűzszünet heteken belül összeomlott, elsősorban a Hormúz-szoros ellenőrzése miatt, Washington július 14-én visszaállította a blokádot. Muhanad Seloom, a dohai Doha Institute kutatója szerint diplomáciailag már július óta itt tartanak; a „befagyott” szó szerinte hízeleg egy olyan helyzetnek, ahol a hajózás elleni támadások napi egynél gyakoribbak, és mindkét irányban csapások vannak – az Egyesült Államok korlátozottan, például a kesmi-szigeti légvédelem ellen.