Szoftverfejlesztő MI-t vetett be az ügynökakták elemzésére; a fedőnevek főként tájakról és mesterségekről szóltak
Egy szoftverfejlesztő mesterséges intelligenciát vetett be a Kádár-korszak állambiztonsági iratainak, az ügynökaktáknak az elemzésére. A HVG a korszak kutatóinak segítségével járja körül, mit mutatnak ezek az iratok a hálózatról. A fedőnevek mintázata szerint az ügynökök a leggyakrabban tájakról, helyekről, mesterségekről és növényekről kapták a fedőnevüket. A hálózati személyek nagy részét már a rendszerváltást megelőzően kizárták.
A feldolgozás azokra a kérdésekre keres választ, amelyek a titkosszolgálati múlt magyar olvasó számára is a lényeget jelentik: mennyi ügynöke volt a Kádár-korszak állambiztonságának, hol találkoztak a tartótisztjeikkel, hogyan rangsorolta a rendszer az informátorait, mennyire gyakran próbáltak zsarolással beszervezni embereket, milyen társadalmi hátterük és iskolai végzettségük volt az ügynököknek, és tényleg tilos volt-e párttagot beszervezni. A nyilvánosságra hozott megállapítások közül a fedőnevek földrajzi, helynévi, mesterség- és növénymintázata, valamint a kizárások rendszerváltás előtti időzítése az, ami konkrétan kirajzolódik; a létszámra, a találkozókra, a rangsorolásra, a zsarolás gyakoriságára, a társadalmi összetételre és a párttagság tilalmára a cikk ezeket a kérdéseket teszi fel a kutatókkal közösen.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔