35 évre előre megrendelték a még nem létező autópályák üzemeltetését is

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette az autópálya-koncesszió részleteit, amelynek szerinte méretét az adja, hogy a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) nem egy-egy új szakasz megépítésére és üzemeltetésére kapott jogot, hanem az M5-ös és az M6-os kivételével szinte a teljes magyar autópálya-hálózat működtetését 35 évre, előre rögzített áron vette át – a hálózatba olyan, jelenleg még nem létező autópályák évtizedekre előre megrendelt későbbi üzemeltetése is beletartozott. Vitézy úgy fogalmazott, „épeszű” kormány nem ad ilyen feltételekkel koncessziót, és a kétkedő ellenzéki állításokkal szemben bemutatta az M6-osra vonatkozó szerződést is, amely szerint 2057-ig szólt az opciós jog, amit azonban a későbbi módosítások drágítottak „háromszorosára”. Az ügyben az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított, a bankok a kockázatok miatt eleinte nem finanszírozták a beruházást, miközben az állam évi 20–25 milliárd forintot utalt fixen. A fordulatot az hozta, hogy az állam lemondott arról a felmondási jogáról, amelyet az uniós eljárás nyomán gyakorolhatott volna – a kormány szerint Rogán Antalnak erre már nem volt hatásköre –, ezután az OTP, a Magyar Bankholding és az MFB kötötte meg a hitelszerződést. A második módosítással az alapszerződés 17 300 milliárdról 25 900 milliárd forintra emelkedett, csaknem 8000 milliárddal, ami Magyar Péter szerint több, mint a magyar egészségügy éves költségvetése. A kivitelezők között Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Orbán Győző és Várkonyi Andrea érdekeltségei voltak, közbeszerzés nélkül, profitrátával, az Állami Számvevőszék is vizsgálja az ügyet.