Egészségügyi veszélyt jelenthet az űrhajósokra a finom marsi por
A Mars felszínén nemcsak a sugárzás, a hideg és a ritka légkör jelentene komoly kihívást a leendő űrhajósoknak, hanem a mindenhová bejutó finom por is. Scott VanBommel bolygókutató és kollégái azt vizsgálták, milyen összetételű a marsi por, illetve hogyan viselkednek benne az űrruhák anyagai. A Perseverance marsjáró fedélzetén elhelyezett minták 1645 marsi napig voltak kitéve a környezetnek, és ez idő alatt nem károsodtak számottevően. Ez fontos különbség a holdi tapasztalatokhoz képest: az Apollo-küldetések során az éles regolit megkarcolta a sisakokat, és a ruhára tapadó por belélegezve szénanátha-szerű tüneteket okozott.
A marsi szemcsék a szél évmilliárdos koptató hatása miatt lekerekítettebbek, ugyanakkor sokkal kisebbek is. A legapróbb részecskék átmérője alig 100 nanométer, ezért belélegezve akár a vér-agy gáton is áthatolhatnak. A vizsgálat szerint a por perklorátokat, ként, vasat és szilícium-dioxidot tartalmaz. Ezek rövid ideig nem feltétlenül jelentenek veszélyt, egy hosszú emberes küldetés során azonban tartós egészségügyi kockázatot okozhatnak. Az eredmények alapján a jövőbeli űrruhákat, lakóegységeket és légszűrőket már a por pontos tulajdonságaihoz kell igazítani. Az első emberes Mars-misszió időpontja továbbra sem ismert; a NASA legkorábban a 2030-as évekkel számol.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔