Szöul attól tart, kimarad, miközben Washington Phenjan felé nyit
Szöul attól tart, hogy Donald Trump Kim Dzsongunnal keresett diplomáciai áttörése Dél-Korea rovására mehet, miközben a dél-koreai–amerikai viszonyt tarifák, kereskedelmi korlátozások és a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok költségeinek növelésére vonatkozó washingtoni követelések feszítik. A Koreai-félszigeten a helyzet is éleződik: Szöul a múlt hónapban azzal vádolta Phenjant, hogy a erősen megerősített határ déli oldalán aknát helyezett el; a robbanásban három dél-koreai katona megsérült. Észak-Korea bocsánatkérés helyett hamis zászlós akciónak nevezte az esetet, fegyverteszteket tartott, Kim részvételével először rendezett katonai drónkiállítást, önjáró tüzérséget telepített a határra, és délre irányuló propagandahangszórókat készített elő. Csütörtökön, közvetlenül Friedrich Merz német kancellár tervezett dél-koreai látogatása előtt mintegy tíz rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt a Japán-tenger felé. Trump a első ciklusában „szerelembe esett” Kimmel, és jelezte, hogy folytatná a tárgyalásokat; felmerült egy november 18-i találkozó a kínai Sencsenben, az APEC-csúcs idején. A dél-koreai hírszerzés zárt ülésen azt közölte, Kim szombaton a kínai politbüró vezetőivel Dandongban beszélt Trump fogadásának lehetőségéről. Szöulban a nélkülük tartott ukrajnai háromoldalú javaslat mintájára attól tartanak, hogy Trump megkerüli őket. Kim Szang-u szerint a bizalom megrendült, Lee elnök diplomatái nem jutnak el a Fehér Ház kulcsembereihez, és Trumpot a Nobel-díj is motiválhatja, ha formálisan lezárnák az 1953-as fegyverszünettel felfüggesztett koreai háborút. Lim Un-dzsong szerint a legsúlyosabb kockázat, ha Washington atomhatalomként ismeri el Phenjant, vagy csak az Egyesült Államokat elérő rakétákat korlátozza, a Dél-Koreát és Japánt elérő rövid hatótávolságú fegyvereket viszont meghagyná.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔