A maladaptív álmodozás a közösségimédia-függőséghez és a hiperszexualitáshoz kapcsolódik

Akik túlzott időt töltenek élénk, magával ragadó fantáziákban, gyakrabban számolnak be problémás közösségimédia-használatról és hiperszexuális viselkedésről. A Psychology of Consciousness: Theory, Research, and Practice folyóiratban megjelent kutatás szerint a nárcisztikus vonások – az önértékelés szabályozásának igénye – hidat képezhetnek ezek között. Maladaptív álmodozásról akkor beszélnek, ha a komplex képzelt világokban töltött órák zavarják a munkát, a tanulást vagy a kapcsolatokat; ez még nem hivatalos diagnózis, de a viselkedési függőségek, a kényszeres vonások és a disszociatív zavarok jegyeit mutatja.

Alessia Renzi és Rachele Mariani a római Sapienza Egyetemről, valamint Filippo Maria Nimbi az eCampus Telematics Universityről 559 felnőttet kérdezett online; az átlagéletkor 27 év volt, 68 százalék nő, a többség európai (Olaszország, Görögország, Törökország, Spanyolország). Közel 29 százalékuk a maladaptív álmodozás javasolt klinikai küszöbe felett pontszámot ért el. A grandiózus nárcizmus a felfokozott énkép fantáziával való fenntartására támaszkodik; a sérülékeny nárcizmus a szégyent képzeletbe menekülve kezeli.

A maladaptív álmodozás közepes erősséggel kapcsolódott a közösségimédia-függőséghez és a hiperszexualitáshoz, és magasabb patológiás nárcizmussal járt együtt. A kutatók szerint ezek a viselkedések gyors érzelmi megkönnyebbülést adhatnak. A nárcizmust közvetítő változóként vizsgálták; az elemzés szerint részben magyarázza az összefüggéseket.