Két halálos baleset után politikai üggyé vált a spanyol gyorsvasút biztonsága
A spanyol nagysebességű vasút egykor a modernizáció és az európai felzárkózás jelképe volt, két, nyolc hónapon belül bekövetkezett tömegszerencsétlenség után azonban politikai teherré vált. A szerdai, Toledo közelében történt balesetben legalább 69 ember halt meg, januárban pedig az Adamuznál bekövetkezett ütközés 46 áldozatot követelt. A két tragédiában így több mint százan vesztették életüket, miközben Spanyolország a november 29-i előrehozott választásra készül.
A közlekedési minisztérium előzetes vizsgálata szerint a toledói katasztrófát hibák láncolata okozta. Egy 1992-ben telepített, német gyártmányú jelzőrendszer számítógépes meghibásodása után a vasúti hálózat irányítói vették át a forgalom kezelését, és engedélyezték egy vonat továbbhaladását azon a pályán, ahol egy másik szerelvény megállt. Jaime Tamarit vasútbiztonsági szakértő szerint egy vonatvédelmi rendszer éppen az emberi hibák kivédésére szolgál, ezért a meghibásodás az infrastruktúra súlyos állapotára utalhat.
A vita középpontjában a beruházási döntések is állnak. A pénzügyi válság és a megszorítások idején visszaesett a vasúti fejlesztésekre fordított összeg, és bár a kiadások azóta nőttek, reálértéken továbbra is elmaradnak a válság előtti szinttől. 2018 és 2022 között Spanyolország évente átlagosan 1,5 milliárd eurót költött nagysebességű vasútra, ennek csak mintegy 16 százaléka jutott karbantartásra, felújításra és korszerűsítésre. Ana Miranda szerint a hatóságok a korábbi, 2013-as angroisi baleset tanulságait sem vonták le, miközben Adif továbbra is megfelelőnek tartja karbantartási rendszerét.