Miért maradhat fenn a reumatoid artritisz fájdalma, ha a gyulladás csökken

A Semmelweis Egyetem kutatói szerint a reumatoid artritisz tartós tüneteit nem csupán a gyulladás tarthatja fenn: alvászavar, depresszió, elhízás, dohányzás és más egészségi problémák is hozzájárulhatnak. A Nature Reviews Rheumatology és a The Lancet Rheumatology folyóiratokban közölt munkáikban olyan modellt is bemutattak, amely segíthet az orvosoknak korábban azonosítani a tünetek valódi okait, és személyre szabottabban kezelni a betegeket.

A reumatoid artritisz krónikus autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer a saját ízületeket támadja, fájdalmat, duzzanatot és merevséget okozva. Magyarországon önmagában több tízezer embert érint. A betegek többsége jól reagál a kezelésre, de 6–28 százalékuk a nehezen kezelhető csoportba tartozik, mert terápia ellenére sem ér el tartós remissziót. A kutatók szerint a kísérő állapotok nem csupán együtt járnak a betegséggel, hanem aktívan fenntarthatják a tüneteket. A fájdalom és a depresszió például csökkenti a mozgást, súlygyarapodáshoz, rosszabb alváshoz és hangulathoz vezet, ami tovább erősíti a fájdalmat, és nehezen törhető ördögi kört hoz létre.

A széles körben alkalmazott treat-to-target megközelítésben az orvosok rendszeresen mérik a betegségaktivitást, és ha a gyulladás nem csökken eléggé, emelik az adagot vagy gyógyszert váltanak. A kutatók szerint ugyanez korai figyelmeztetőként is működhet: ha a mérhető gyulladás javul, a fájdalom és a fáradtság mégis megmarad, a panaszokat nem, vagy nem csak a gyulladás okozza. Nagy György, a Semmelweis Egyetem reumatológiai és immunológiai tanszékének vezetője szerint ilyenkor nem automatikusan több gyógyszert kell felírni, hanem meg kell keresni, mi tartja fenn a tüneteket – például krónikus fájdalomszindróma, depresszió, alvászavar vagy elhízás. A modell nemzetközi visszhangot keltett: a nehezen kezelhető betegség fogalmát bevezető közleményeket több mint ezerszer idézték, a definíciót más kórképeknél is használják. Gunkl-Tóth Lilla, a közlemények első szerzője szerint a következő lépés a mesterséges intelligencia mintázatfelismerése lehet, amellyel betegalcsoportokat azonosítva szinte személyre szabott stratégiákat lehetne kialakítani.