Nemzetközi piaccá vált az autoriter digitális megfigyelés
Az autoriter államokban a mesterséges intelligencia egyre fontosabb eszközzé válik a lakosság megfigyelésében és a politikai ellenőrzésben. Az arcfelismerő kamerák, a biometrikus adatbázisok és a digitális személyazonosítók összekapcsolásával a hatóságok nemcsak valós időben követhetik az emberek mozgását, hanem korábbi tevékenységeiket is rekonstruálhatják. Oroszország és Kína a technológiák fejlesztésében, illetve exportjában is vezető szerepet tölt be.
Moszkvában több mint 220 ezer kamera kapcsolódik központi adatbázishoz, az arcfelismerés pedig a hatóságok szerint lehetővé teszi a tiltakozók azonosítását. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta háborúellenes aktivisták, graffitizők és más tüntetők ellen is alkalmazzák a rendszert; előfordul, hogy a résztvevőket a demonstráció után, saját otthonukban tartóztatják le. Oroszország saját fejlesztései ugyanakkor elmaradnak a nyugati és kínai megoldásoktól, ezért gyakran kínai hardverre és szoftverre támaszkodik.
Kínában a kamerahálózat sűrűsége olyan nagy, hogy csaknem minden második emberre jut egy kamera. Az úgynevezett intelligens városok az internetes tevékenységet, a közlekedést és a közösségi kapcsolatokat is figyelik. A Digitális Selyemút keretében kínai megfigyelőrendszerek jutottak el többek között Iránba, Venezuelába, Fehéroroszországba, Algériába, Kenyába és Ruandába. Oroszország és Kína emellett drónokhoz és tömeges megfigyeléshez használható rendszereket fejleszt, Észak-Korea pedig mesterséges intelligenciával irányított fegyvereket tesztel orosz adatok felhasználásával.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔