Bécsi áttörés: a világon először működött kvantumszámítógép az űrben

A Bécsi Egyetem kutatóinak sikerült olyat megvalósítaniuk, amire korábban még senki sem volt képes: 2025 júniusában, a SpaceX közreműködésével pályára állítottak egy kvantumszámítógépet, amely aztán az űrben is működőképesnek bizonyult. Az eredményeket az arXiv preprint szerveren tették közzé. A kísérlet nem csupán tudományos mérföldkő, hanem egyúttal meggyőző demonstrációja annak, hogy a kvantumprocesszorok mérete kellően lecsökkenthető ahhoz, hogy extrém körülmények között is üzemeljanak.

Az út a sikerhez rendkívül rögös volt. A rakétaindítás mechanikai igénybevételét titánlemezekkel és epoxigyantával erősített optikai szálakkal próbálták kivédeni, ám az előzetes vibrációs tesztek szerint a hat SPAD-dióda közül várhatóan csupán három élte volna túl a fellövést. Az űrbéli napfény erős háttérzajt keltett, ezért a méréseket kizárólag arra a rövid, körülbelül 30 perces ablakra időzítették, amikor a műhold a Föld árnyékában haladt. A Van Allen-öv sugárzása ellen alumíniumburkolatot alkalmaztak, amely ugyan az elektronokat visszatartotta, a protonokat azonban nem – ezek károsították a fotondetektorokat. Ráadásul a lézert rögzítő ragasztó is megsérült, és szennyezte az optikát, amitől a lézer teljesítménye 20 milliwattról 4 milliwattra esett vissza.

A számtalan nehézség ellenére a csapat végül elvégezte a kulcsmérést: megvizsgálta, hogy az áramkörökön áthaladó fotonok megkülönböztethetetlenek-e egymástól, és az eredmények pontosan megegyeztek a laboratóriumban tapasztaltakkal. A technológia közvetlen gyakorlati hasznot egyelőre nem hoz a műholdas adatfeldolgozásban, de bebizonyosodott, hogy kvantumprocesszorok igenis képesek túlélni és működni az űrben, ami hosszabb távon megnyithatja az utat a műholdak és a földi állomások közötti kvantumkommunikációs kapcsolatok előtt.