Az IUCN szerint a sekély vízi korallzátonyok 96 százaléka kritikusan veszélyeztetett
Az IUCN új globális felmérése szerint a vizsgált sekély vízi korallzátony-rendszerek 96 százaléka a „kritikusan veszélyeztetett” kategóriába került, amely a szervezet legmagasabb kockázati szintje. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a világ szinte valamennyi sekély vízi zátonyát rendkívül nagy eséllyel fenyegeti az összeomlás a következő 50 évben, teljes eltűnésük pedig 2075-re is bekövetkezhet.
Az IUCN elemzése 127 trópusi és szubtrópusi korallrendszert vizsgált, összesen 188 362 négyzetkilométeren. A legnagyobb veszélyt az ember okozta éghajlatváltozás jelenti: az óceánok melegedése egyre gyakoribbá és súlyosabbá teszi a korallfehéredést. A korallok elpusztulásakor a kemény korallokat algák, törmelék és szivacsok váltják fel, így a zátony már nem tudja fenntartani sokféle tengeri élőlény, köztük halak és gerinctelenek élőhelyét.
A felmérés a közepes klímaváltozási forgatókönyvvel számol, amely 2100-ra az iparosodás előtti szinthez képest 2,7 Celsius-fokos globális felmelegedést feltételez. A zátonyok a tengeri fajok mintegy negyedét támogatják, élelmet és turisztikai bevételt biztosítanak, valamint védik a partokat a viharoktól és az eróziótól. Az IUCN szerint azonban még nem minden zátony veszett el: a túlélő, ellenálló állományok megfelelő védelemmel fennmaradhatnak.