Átlagkeresettel sokkal többet kell dolgozni egy lakásért, kérdéses a Wekerle-program hatása
A Tisza-kormány készülő Wekerle lakásprogramja a lakhatási és az energiaválság enyhítését célozza, ám energetikai szempontból csak korlátozott hatása lesz. Illésné Szécsi Ilona, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakértője a HVG-nek rávilágított: bár az új építésű lakások energetikai szabványai jók, a program alig javít a több mint négymilliós hazai lakásállomány összképén. Ehhez a sürgősen felújítandó 2,5 millió ingatlannal is kezdeni kellene valamit.
A felújítások terén ráadásul komoly lemaradás tapasztalható: a korábbi lakásfelújítási programok jórészt leálltak, a családi házak korszerűsítését célzó, bő két éve meghirdetett program pedig a bürokrácia miatt nem indult be igazán. Pedig a benne előírt 30 százalékos energiamegtakarítási elvárás előremutató, a MEHI pedig már kidolgozta és eljuttatta a döntéshozóknak az átalakítási javaslatait.
A társasházak felújítására évek óta nincs országos állami program, csupán a főváros működteti a Budapesti Zöld Panelprogramot. Egy széles körű kezdeményezés nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a lakókomfort javítását segítené, de hozzájárulna az energiaszuverenitáshoz is. Emiatt kiemelten fontos, milyen tartalommal nyújtja majd be az ország a Nemzeti Épületfelújítási Tervet az Európai Uniónak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔