Jelentős költségvetési lefaragásokat szorgalmaz Németország és öt szövetségese az európai védelem finanszírozására

Friedrich Merz német kancellár, valamint Dánia, Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország vezetői közös levélben sürgetik az Európai Unió 2028–2034-es keretköltségvetésének több száz milliárd eurós lefaragását. Az Európai Bizottság korábban egy csaknem 2 billió eurós (2,3 billió dolláros) többéves pénzügyi keretet (MFF) terjesztett elő. A hat tagállam az uniós elnökséget ellátó Írország miniszterelnökének, Micheál Martinnak és António Costának, az Európai Tanács elnökének küldött állásfoglalásában rögzítette: a forrásokat a kontinens védelmére, a versenyképességre, az innovációra és az illegális migráció visszaszorítására kell összpontosítani.

Az aláírók az uniós befizetések mintegy 40 százalékát állják, a nettó befizetők pedig a teljes pénzügyi teher nagyjából háromnegyedét viselik. A vezetők elutasítják az újabb közös uniós hitelfelvételt, hangsúlyozva, hogy a szilárd államháztartás nélkülözhetetlen az európai szuverenitáshoz. A védelmi kiadások finanszírozása Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök elvárásai nyomán vált sürgetővé; a NATO európai tagjai már vállalták, hogy 2035-re a hazai GDP 5 százalékára növelik védelmi ráfordításaikat.

A szigorítást szorgalmazó álláspont mögött súlyos államháztartási hiányok húzódnak meg: Franciaország 5,1 százalékos deficitje mellett az aláírók közül Ausztria (4,2%) és Finnország (3,4%) is túlzotthiány-eljárás alatt áll, akárcsak Olaszország, Belgium és Lengyelország. Bár a hat ország nem a 2027-ig tartó jelenlegi keret alávágását, hanem a bővülés észszerű korlátozását kéri, az év végéig lezárandó tárgyalásokon mind a 27 uniós tagállam egyhangú jóváhagyására szükség lesz.