A bélmikrobiom állapota a koleszterinszinttel és a szív egészségével is összefügg
A koleszterinszint és a szív-érrendszeri egészség alakulásában a bélmikrobiomnak is lehet szerepe, de a kapcsolat jóval összetettebb annál, mint hogy a „rossz bélflóra” önmagában magas koleszterint okozna. Az étrend és az életmód alakítja a bélben élő mikroorganizmusok összetételét és működését, a baktériumok pedig olyan folyamatokban vesznek részt, amelyek befolyásolhatják a zsíranyagcserét.
A koleszterin önmagában nélkülözhetetlen: részt vesz a sejtek felépítésében, bizonyos hormonok és epesavak előállításában. A tartósan magas LDL-koleszterinszint azonban egészségügyi kockázatot jelenthet. A koleszterin egy része táplálékkal kerül a szervezetbe, jelentős hányadát viszont a máj termeli. A máj ebből epesavakat készít, amelyek a zsírok emésztését segítik, majd a bélbaktériumok tovább alakíthatják őket.
Bizonyos baktériumok a koleszterint koprosztanollá változtatják, amely rosszabbul szívódik fel, így nagyobb eséllyel távozik a széklettel. Ebben azonban jelentős egyéni különbségek vannak: egyes emberek hatékonyabban, mások kevésbé alakítják át a koleszterint. A rostok fermentációja során rövid szénláncú zsírsavak, köztük propionát is keletkezik, amely hatással lehet a máj koleszterintermelésére.
A kutatók jelenleg nem ismernek mindenkinél működő, koleszterincsökkentő baktériumot vagy ideális mikrobiomot. A székletből végzett mikrobiomteszt nem méri fel önmagában a szív-érrendszeri kockázatot, és nem helyettesíti a hagyományos koleszterinvizsgálatot, illetve az orvosi kivizsgálást.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔