Tizenhat év után készült el a Laika kockázatos stop-motion filmje, a Wildwood
A Laika stúdió új stop-motion filmje, a Wildwood mögött csaknem két évtizednyi fejlesztés és gyártás áll. Travis Knight 2010-ben szerezte meg Colin Meloy könyvének filmadaptációs jogait, egy évvel azután, hogy a Coraline bemutatta, milyen technikai és alkotói lehetőségeket rejt a korszerű stop-motion animáció. Knight azonban hamar felismerte, hogy a Wildwood léptéke messze meghaladja a korábbi vállalkozásokét: a történethez kiterjedt világépítésre, sok szereplőre és számos nagyszabású jelenetre volt szükség.
A Laika ezért éveken át fejlesztette azokat az eszközöket, munkafolyamatokat és technikákat, amelyekkel a könyv világát megvalósíthatják. Knight hét évvel az interjú előtt vitte a filmet előkészítési szakaszba, de a tényleges forgatás közben is újabb technológiákat kellett kidolgozniuk. A rendező szerint a Wildwood volt pályafutása legnehezebb filmje, ugyanakkor erre a legbüszkébb.
Az egyik legnagyobb technikai kihívást a General nevű, öt láb, vagyis nagyjából másfél méter szárnyfesztávolságú aranysas-báb jelentette. A stop-motion animációban a repülés különösen nehéz, mert a gravitáció és a tehetetlenség minden mozdulatot megnehezít. A csapat a Kubo and the Two Strings során fejlesztett mozgóalap-technológiát dolgozta tovább, a bábot pedig a szokásos szilikon helyett szövetből készítette el, hogy elég könnyű legyen az animátorok mozgatásához. Knight szerint a film kézzel készült jellege minden jelenetben érződik, még akkor is, ha az alkotók a lehető legnagyobb pontosságra törekedtek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔