Henri B. Kagan és Kenso Soai kapta a 2026-os kémiai Nobel-díjat
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2026-os kémiai Nobel-díjat megosztva ítélte oda a francia Henri B. Kagannak és a japán Kenso Soainak. A kutatók az aszimmetrikus szerves szintézisekben megfigyelhető nemlineáris hatások, valamint az aszimmetrikus autokatalízis felfedezéséért kapták az elismerést. Munkájuk a molekulák kiralitásának, vagyis „jobb- és balkezességének” megértéséhez vitt közelebb.
A királis molekulák tükörképi változatai kémiailag hasonlóak lehetnek, az élő szervezetben azonban egészen eltérő hatást válthatnak ki. Laboratóriumban általában 50–50 százalékos, racém keverék jön létre, miközben az életet felépítő aminosavak szinte kivétel nélkül balkezesek, a DNS és az RNS cukrai pedig jobbkezesek. Kagan az 1980-as években bizonyította, hogy a katalizátor tisztasága és a termék tisztasága nem mindig arányos: bizonyos rendszerekben gyenge aszimmetriájú katalizátor is csaknem 100 százalékban egyetlen enantiomert eredményezhet.
Soai az 1990-es években olyan reakciókat dolgozott ki, amelyekben a keletkező királis termék maga gyorsítja saját képződését. Az 1995-ös kísérletben 2 százalékos kezdeti enantiomerfelesleget erősítettek fel, későbbi vizsgálatokban pedig akár 0,00005 százalékos eltérés is elegendőnek bizonyult. A felfedezések a gyógyszergyártásban és a molekuláris biológiában is jelentősek, miközben az élet eredetének homokiralitására is új magyarázatot kínálnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔