Megjelent a törvény az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a megfigyelt személyek jogairól

A Magyar Közlönyben pénteken megjelent törvény megalapozza az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) működését, és részletesen szabályozza az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának rendjét. A kormányzati szándék szerint az iratok nagy része már idén kutathatóvá válik a kutatók és minden, a múltat megismerni kívánó érdeklődő számára; kivételt képeznek a B jelű dossziék, amelyek nyilvánosságra hozatalát 2027. február 25-ig halasztották. Ezek a hálózati személyekről – beszervezett vagy beszervezni kívánt ügynökökről, informátorokról, titkos megbízottakról – vezetett személyi jellegű iratanyagok, amelyek fényképes kérdőíveket, adatlapokat, önéletrajzokat, környezettanulmányokat, beszervezési nyilatkozatokat, a beszervezés lefolyásáról és a kapcsolattartási módszerekről készült jelentéseket, valamint kiképzési terveket tartalmaznak.

A törvény hatálya kiterjed a Belügyminisztérium egykori III. Főcsoportegységének, annak területi és helyi szerveinek, katonai csoportjainak, határőrségének, valamint elődeinek irattári anyagaira is, beleértve az eredetileg „titkos” vagy „szigorúan titkos” minősítést kapott iratokat. A körben vannak azok a dokumentumok is, amelyek a fontos tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságoknál, illetve az internálásokkal és kitelepítésekkel kapcsolatban keletkeztek.

A kormánypárt a korábbi vitákban többször azt hangsúlyozta: nem a régi sebeket akarják feltépni, hanem a feldolgozási folyamatot segíteni, még ha ez néhány fájdalmas beszélgetéssel jár is. A törvény szövege szerint az „emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok, valamint a kegyeleti jog védelme alapvető követelmény”, így az iratokat úgy teszik kutathatóvá, hogy közben az érintettek jogait is megóvják, miközben érvényesíthető marad a közérdekű adatok megismeréséhez való jog.

Az iratokat az ÁBTL veszi át és kezeli, feldolgozza, kutathatóvá teszi, és biztosítja a megfigyelt személyek számára, hogy megismerhessék személyes adataikat. Róluk készült másolatokat soron kívül és térítésmentesen kell szolgáltatnia, és megkaphatják az állambiztonsággal együttműködő, róluk jelentő személy természetes személyazonosító adatait is.

Az intézmény élén a főigazgató áll, akit nyilvános pályázat útján választanak ki; a főigazgatót és helyettesét az Országgyűlés elnöke hat évre nevezi ki. A kinevezés előtt a nemzetbiztonsági, valamint a kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó állandó bizottság is meghallgatja a jelölteket. Főigazgató vagy helyettese nem lehet az, aki a kinevezését megelőző tíz évben kormánytag, miniszterelnöki politikai igazgató, államtitkár vagy párt országos szervének tisztviselője, alkalmazottja volt, továbbá aki a BM III. Főcsoportfőnökség vagy elődei alkalmazásában állt, megkapta azok jelentéseit, illetve e szervekkel kapcsolatban álló, állambiztonsággal együttműködő személy volt.