Egy fehér törpe maradványaiból születhetett új bolygó
A csillagászok szerint a bolygók nemcsak csillagok születésekor jöhetnek létre: egy új vizsgálat arra utal, hogy egy gázóriás központi csillaga pusztulása után, annak ledobott anyagából formálódhatott meg. A Warwicki Egyetem kutatócsoportja a HS 0209+0832 jelű fehér törpét vizsgálta, amely egy kis vagy közepes tömegű csillag visszamaradt, nagyjából Föld méretű, lassan hűlő magja. A Nature Astronomy tanulmánya szerint a csillag halála e rendszerben nem feltétlenül a bolygók történetének végét jelentette.
A kutatás kulcsát a Hubble 1999-ben készült spektroszkópiai felvételei adták. A korabeli elemzésekben mintegy száz kémiai jellegzetességet nem tudtak azonosítani, Jamie Williams azonban korszerűbb adatbázisok segítségével megállapította, hogy a rejtélyes elnyelési vonalak jelentős részét a ritka nehézfém, a nióbium okozhatja. Mivel a vasnál nehezebb elemek szélsőséges körülmények között, a csillagok haláltusája során keletkeznek, jelenlétük közvetlenül utalhat a csillag belső rétegeinek kilökődésére.
A kutatók modellje szerint a nehézfémekben gazdag anyag egy része nem oszlott szét teljesen, hanem gravitációsan újra összeállt egy Jupiter méretű gázóriássá. A FUSE űrtávcső régebbi mérései szintén kimutatták a nióbiumot, a TESS pedig négy hónapos megfigyelése során szabályosan ismétlődő elhalványulásokat rögzített. Ezek alapján a feltételezett bolygó mintegy hatmillió kilométerre kering a fehér törpétől. A forró csillag erős sugárzása párologtatja a gázóriás légkörét, az elillanó anyag pedig csóvát és akkréciós korongot hoz létre. A számítások szerint a bolygó a fehér törpe lehűlését is túlélheti, és évmilliókig fennmaradhat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔