Moszkva reagált az új amerikai szankciókra, amelyek Magyarországot is érinthetik

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő csütörtökön "barátságtalan lépésnek" nevezte azt a szankciós törvényt, amelyet az amerikai képviselőház szeptember 16-án 262–159 arányban fogadott el – ez a Lindsey Graham által jegyzett, "Sanctioning Russia and Iran Act of 2026" elnevezésű javaslat, amelyet a szenátus már augusztusban megszavazott, így most Trump elnök aláírására vár. Peszkov szerint a további amerikai nyomásgyakorlás akadályozná az ukrajnai konfliktus békés rendezését, Washington ezzel szemben azt reméli, hogy a gazdasági nyomás csökkenti Oroszország energiaexportból származó bevételeit. A törvény legnagyobb nemzetközi hatású eleme, hogy az amerikai elnök akár 100 százalékos vámot vethet ki azon országok termékeire, amelyek jelentős mennyiségben vásárolnak orosz kőolajat vagy földgázt – a képviselőházi vitában elvetett módosító javaslat még név szerint sorolta volna fel Magyarországot, Kínát, Indiát, Törökországot és Szlovákiát, a végleges szöveg viszont egy változó, az elmúlt 12 hónap importadatai alapján meghatározott "top ötös" kritériumot alkalmaz. Magyarország kitettsége emiatt is jelentős: a Centre for Research on Energy and Clean Air adatai szerint augusztusban Magyarország volt az EU legnagyobb orosz fosszilisenergia-vásárlója, 386 millió euró értékben, teljes egészében vezetékes földgáz formájában. A törvény ugyanakkor kivételt engedhet azoknak az országoknak, amelyek csökkentik orosz gázfüggőségüket, így a magyar kitettség végső mértéke azon is múlik, hogyan alkalmazza majd az amerikai kormányzat az új szabályokat. A kérdés Washingtonban politikai szinten is felmerült: Hajdú Márton, a Tisza országgyűlési képviselője és a parlament külügyi bizottságának elnöke a képviselőház republikánus többségének tagjaival egyeztetett a magyar parlamenti többség terveiről, és a magyar fél részéről is felvetődött, hogy Washington vegye figyelembe Magyarország orosz energiaimporttól való függőségét.