Magyarország is megszavazta az illegálisan tartózkodók új uniós visszaküldési rendszerét
Az uniós tagállamok minisztereiből álló Tanács elfogadta azt a rendeletet, amely közös rendszert hoz létre az Európai Unióban illegálisan tartózkodók visszaküldésére. A 27 tagállamból 23 szavazott igennel, köztük Magyarország kormánya. Spanyolország ellenezte a szöveget, Belgium tartózkodott, Dánia és Írország pedig belügyi kivételeik miatt nem szavazott. A szükséges többség így biztosított volt.
A szabályok alapján a visszatérési határozatot kapó migránsokat – a kísérő nélküli kiskorúak kivételével – egy uniós tagállam és egy harmadik ország közötti megállapodás alapján EU-n kívüli „visszatérési központba” is át lehet majd szállítani. Ilyen megállapodás csak olyan országgal köthető, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, a nemzetközi jogot és a visszaküldés tilalmának elvét. A központok végcélként vagy ideiglenes állomásként is működhetnének.
A visszatérési határozattal érintetteknek együtt kell működniük a hatóságokkal. Aki ezt megtagadja, veszélyt jelent, vagy fennáll a szökés kockázata, azt legfeljebb két évre őrizetbe vehetik, indokolt esetben pedig további fél évvel meghosszabbíthatják az őrizetet. Emellett lakhelyelhagyási tilalom, pénzügyi biztosíték vagy elektronikus megfigyelés is elrendelhető, a hatóságok pedig házkutatást és lefoglalást is végrehajthatnak a visszatérés előkészítésére.
A rendelet az uniós menekültügyi és migrációs csomag eddig hiányzó eleme volt. Az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta a 2018-as tervezetet, majd az eredetinél szigorúbb változatot terjesztett elő. A jogszabályt az Európai Parlament már megszavazta, a tanácsi jóváhagyás után kihirdetés következik, és a rendelet a kihirdetést követő napon léphet hatályba.