A Claude Science segítségével elkészült az égbolt első teljes ultraibolya térképe
A Johns Hopkins Egyetem asztrofizikusa, Brice Ménard az Anthropic Claude Science eszközével készítette el az égbolt első teljes, ultraibolya fényt feltérképező térképét. Az ultraibolya hullámhosszakon láthatóvá válik a csillagfénnyel megvilágított poranyag: a fiatal csillagok körüli felhők vagy az űrobbanások után visszamaradt gyűrűk mind jól megfigyelhetők ezen a tartományon át. Eddig azért nem létezett teljes ultraibolya térkép, mert az ózonréteg elnyeli ezt a sugárzást, így csak az űrből mérhető – a NASA GALEX missziója ugyan a kétharmadát lefedte az égnek, ám a fényes csillagképződő régiókat kihagyták. A Claude Science MI-ügynököket koordinálva töltött le adatokat több űrmisszióból, kalibrálta és összeolvasztotta azokat, a hiányzó területeket pedig úgynevezett inpainting technikával töltötte ki, amelynek során a modell a meglévő adatokból tanulva rekonstruálja a réseket. A tesztekben az előrejelzések átlagosan mintegy 10 százalékos eltéréssel közelítették a tényleges méréseket. A térképet oktatási anyagként is szánják, Ménard pedig úgy véli, hogy a projekt jó példája annak, hogy milyen kutatások válnak lehetővé az MI-vel: olyan fáradalmas adatfeldolgozást igénylő munkák, amelyek nélküle valószínűleg sosem készültek volna el.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔