Baka András 1956 nemzetközi jelentőségét hangsúlyozta
Baka András köztársasági elnök az 1956-os forradalom 70. évfordulóján tartott díszülésen úgy fogalmazott, hogy október 23-a minden magyar közös ünnepe, függetlenül attól, hol él a világban. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy 1956-ban a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett. Október 23-án emberek tízezrei vonultak az utcára, hogy a szabadságot, az igazságot és az emberi méltóságot követeljék vissza. Baka szerint az egyéni követelésekből rövid idő alatt nemzeti akarat formálódott, amelyre az egész világ felfigyelt.
A köztársasági elnök a forradalom társadalmi szolidaritását is kiemelte. Vidékről élelmiszert szállítottak Budapestre, ismeretlen emberek segítették egymást, gondoskodtak a sebesültekről, megosztották a híreket és a rendelkezésükre álló javakat. Több helyen a betört kirakatok mögött is érintetlen maradt az áru, miközben a forradalom támogatására összegyűjtött pénzt őrizetlenül hagyhatták. Baka szerint ezek az esetek legalább annyira jellemzőek 1956-ra, mint a barikádok és a fegyveres harc képei.
A forradalom győzelmét november 4-én hajnalban a szovjet támadás követte, amely katonai erővel leverte a szabadságharcot és megnyitotta a megtorlás időszakát. Baka úgy értékelt: a korábbi világot többé nem lehetett helyreállítani, és bár a harcot leverték, 1956 igazságát nem tudták megsemmisíteni. A rendszerváltás után az emlék végre elfoglalhatta méltó helyét a magyar történelemben. A jelen lévő európai vezetők szerinte azt is jelezték, hogy a forradalom jelentősége túlmutat Magyarország határain, mert egy kis nemzet egy világhatalommal szemben állt ki minden embert megillető értékekért.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔