Elszálltak a magyar hosszú állampapír-hozamok

Éles hozamemelkedés volt a magyar állampapírpiac hosszú végén. Az Államadósság Kezelő Központ csütörtöki referenciahozamai szerint az ötéves és a tízéves papírok hozama egyaránt 19 bázisponttal nőtt egyetlen nap alatt, a tizenöt éves 18, a húszéves 17 bázisponttal került feljebb. A rövid lejáratok lényegében stagnáltak: a háromhónapos és az egyéves referenciahozam 1-1 bázisponttal még csökkent is, a hozamgörbe meredekebbé vált. A csütörtöki szintek: ötéves 5,90, tízéves 5,85, húszéves 5,91 százalék. A mozgás nem egynapos kilengés: egy hónap alatt a hároméves magyar referenciahozam 45, az ötéves 51, a tízéves 36 bázisponttal emelkedett.

A megugrás mögött elsősorban a romló nemzetközi kötvénypiaci környezet áll. Az amerikai piacon szerdán másfél év egyik legnagyobb eladási hulláma bontakozott ki: a tízéves amerikai hozam közel 14 bázisponttal 5,11 százalékra ugrott, 2007 óta nem látott szintre, csütörtökön pedig 5,145 százalékot is elért. A vártnál jóval erősebb amerikai beszerzésimenedzser-index a gazdaság erejét és a makacs inflációs nyomást erősítette; ehhez jött egy gyenge kereslettel zárult ötéves amerikai aukció. A piac már közel 70 százalékos esélyt áraz az októberi Fed-kamatemelésre, egy héttel korábban még 50 százalékot. A Brent 105 dollár fölé került a közel-keleti konfliktus és az iráni helyzet miatt; a magas energiaárak tartósabb inflációt és hosszabb kamatszigorítást jeleznek. Európában a tízéves német Bund hozama 3,55 százalék közelében jár, néhány bázispontra a múlt heti tizenhét éves csúcstól, az eurózónában további EKB-szigorítás várakozása nőtt. Japánban a tízéves hozam mintegy harmincéves csúcsra emelkedett.

A magyar hírek önmagukban nem indokolnák a mértékét. Az MNB inflációs céljának 3-ról 2,5 százalékra csökkentése, az euróbevezetési törekvések és a külföldi kereslet az elmúlt hónapokban inkább támogatta a kötvényeket; a külföldiek részesedése augusztus végére 34 százalékra nőtt a forint állampapírok piacán. A további hozamcsökkenéshez költségvetési konszolidáció, uniós források és enyhülő geopolitikai kockázatok kellenének, miközben sok pozitív várakozás már beépült az árakba.