Legalább 130 méteres kora újkori bányajáratot tártak fel a Ruhr-vidéken
A Ruhr-vidék korai szénbányászatának történetéhez szolgáltat új adatokat az a legalább 130 méter hosszú, eddig ismeretlen bányajárat, amelyet Észak-Rajna-Vesztfáliában, Sprockhövel és Haßlinghausen térségében azonosítottak. A kutatást 2025 óta végzi a vesztfáliai regionális szövetség LWL régészeti hivatala, valamint a bochumi Német Bányászati Múzeum. A 2026-os ásatási szezonban két aknanyílást vizsgáltak, és próbafúrásokat végeztek meddőhányókon; a leletek laboratóriumi kormeghatározása még folyamatban van.
A felszínen látható süllyedések alapján a régészek rekonstruálták a föld alatti járat vonalát és a korabeli építési módszert. A bányászok több függőleges aknát ástak egymás mellett, majd ezekből külön-külön kezdték kivájni a vízszintes szakaszokat, amelyeket később a mélyben összekötöttek. A munka végén az aknákat betömték, a járatok pedig beomlottak.
Jennifer Garner szerint a feltárás országos jelentőségű, mert ebben a revírben először bizonyították régészeti módszerekkel a 18. századot megelőző vágathajtásos bányászatot. A korai időszakban a helyi gazdák ősszel és télen kiegészítő tevékenységként bányásztak. A könnyen elérhető felszíni szénrétegek kimerülése kényszerítette ki a mélyebb járatokat, amelyek a talajvíz elvezetését és a szénrétegek elérését is lehetővé tették.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔