Orbán Viktor és Lévai Anikó állambiztonsági iratai – Salgótarjánba költözés is szóba kerül
Magyar Péter ígérete szerint szerdán, november 4-én – némi halasztás után – a Tisza-kormány nyilvánosságra hozza az úgynevezett ügynökaktákat, amelyekből elvileg kiderülhet, kik vettek részt a kommunista állampárt besúgóhálózatában. A Fidesz ellenlábasai évtizedek óta felvetették Orbán Viktor érintettségét; a nyilvánosság közeledtével ismét feléledtek azok a pletykák, hogy a volt miniszterelnök ügynök lehetett.
Panyi Szabolcs hamarosan megjelenő könyve Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó kormány miniszterelnökének az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának átadott feljegyzésére hivatkozik: Németh szerint 1990 márciusában látta Orbán állítólagos, zalaegerszegi katonatársairól szóló jelentéseit, bennük politikai, szexuális és vallási megállapításokkal. A jegyzet szerint a szerzőség, a kézírás és az aláírás valódiságát nem ellenőrizhette, bár felismerni vélte Orbánét. Az iratokat később állítólag Stefán Géza, a titkosszolgálatok hosszú ideig hivatalban lévő feje őrizte, de halála másnapján eltűntek a széfjéből; az állításokból jelenleg semmi sem bizonyítható.
A Fidesz kedden azzal reagált, hogy már az Antall-kormány idején megtörtént a közszereplők átvilágítása, akkor sem találtak semmit, és a dokumentumok szerint Orbánt a kommunista államhatalom figyelte meg, nem ő volt a megfigyelő. Ügynökvádak 2006-ban, 2012-ben és 2015-ben is előkerültek; 2012-ben Vadai Ágnes, a DK akkori politikusa írásbeli kérdésben egy 1981-es beszervezési kísérletről kérdezett. Orbán szerint sorkatonai szolgálata alatt sikertelenül próbálták beszervezni, onnantól őt, feleségét, Lévai Anikót és ellenzéki társait figyelték. Vadai kérdésére tizenkét dokumentumot csatolt: Lévait „Bojtár”, Orbánt „Viktória” fedőnéven említik. 1982-ben a BM III/III-2 osztálya tanulmányozta beszervezési céllal, majd elállt; 1983. március 15-én a Batthyány-örökmécsesnél rendőri intézkedés volt ellene; 1985-ben a kémelhárítás által ellenőrzött Tőkés Rudolfot hívta előadni; 1986-ban bizalmas nyomozást bizonyíték hiányában megszüntettek. A nyilvános iratokban az is szerepel, miért merült fel a Salgótarjánba költözés.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔