Tovább a PegaPollra
PEGAPOLL · HÍREK

Aszályok alatt az erdők is kevésbé kötik meg a szén-dioxidot, sőt néha többet is kibocsátanak

Index · 2026-11-17
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

A klímaváltozással járó, egyre gyakoribb aszályok mellett az erdők sem számítanak feltétlenül megbízható szénelnyelőnek. A fotoszintézis rendkívül vízigényes: egy falevél minden elnyelt szén-dioxid-molekula után átlagosan 400 vízmolekulát bocsát ki. Ha a nyári vízhiány – Magyarországon is egyre érezhetőbben – súlyosbodik, a fák leállíthatják a fotoszintézist, és erdők juthatnak arra, hogy több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, mint amennyit megkötnek.

A világ erdei becslések szerint az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás mintegy negyedét nyelik el, de a megkötő képességet pontosan meghatározni továbbra is nehéz. A szén-dioxid fő belépési pontja a levél: a napenergia segítségével a levegő szén-dioxidját cukrokká alakítják, a növekedés során a fák további szenet raktároznak. A gázcserenyílásokon, a sztómákon a szén-dioxid energia nélkül áramlik be a levélbe, a nyitott pórusokon azonban a növény folyamatosan vizet veszít. Egy nagyobb fa a vegetációs időszakban naponta akár több száz liter vizet is elpárologtathat, egy hektáros erdőnél a napi veszteség akár több tízezer liter is lehet – írja a The Conversation. Ezt a mennyiséget a fák kizárólag a talajból nem tudják pótolni.

Aszály idején dilemmával szembesülnek: nyitva tartott sztómákkal folytatódik a fotoszintézis, de károsodhat a vízszállító rendszer; bezárva vizet spórolnak, de korlátozódik a szénfelvétel. A pórusok percek alatt képesek kinyílni vagy bezáródni. Közben az erdők továbbra is szén-dioxidot bocsátanak ki, egyebek mellett a növények légzése révén, amely a fotoszintézissel előállított cukrokat használja fel.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: Index · innen ahirlevel.hu

Kapcsolódó hírek